Az ügyvédi munkadíj a perköltségben: mit térít meg a pervesztes fél?

Aki polgári pert indít vagy perben védekezik, joggal kérdezi: amennyiben a per az ő javára dől el, megtéríti-e az ellenfél az ügyvédi költségét? Ez a cikk összefoglalja, mi tartozik a perköltségbe, hogyan kell azt kérni, és milyen összegben állapítja meg a bíróság az ügyvédi munkadíjat. A szabályokat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: „Pp.”) és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: „rendelet”) tartalmazza.

Mi tartozik a perköltségbe?

A Pp. 80. §-a szerint perköltség „a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is”. Ide tartozik – többek között – az ügyvédi költség is, amelynek felszámítását a rendelet szabályozza.

Ki viseli a perköltséget?

A Pp. 83. § (1) bekezdése szerint „törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg”. Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg (83. § (2) bekezdés).

Hogyan kell kérni?

A perköltség nem jár automatikusan: a fél annak felszámításával kérheti (Pp. 81. § (1) bekezdés). A felszámításban meg kell jelölni az igényelt összeget, a felmerülés lényeges körülményeit, azt, hogy a költség mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és szükség szerint okirattal is igazolni kell (81. § (2) bekezdés). A felszámítást legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig lehet előterjeszteni (81. § (3) bekezdés).

A határidő lényeges: a Pp. 82. § (3) bekezdése szerint „a felszámítani elmulasztott vagy a felszámítottnál magasabb összegű költséget a fél javára nem lehet figyelembe venni”.

Milyen összegben állapítja meg a bíróság az ügyvédi munkadíjat?

A rendelet 2. §-a szerint az ügyvéd által képviselt fél két módon számíthatja fel az ügyvédi munkadíjat:

• a megbízási szerződésben kikötött munkadíjat, valamint az ügyvédnek költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadásokat (2. § (1) bekezdés), vagy
• a rendelet 3. §-a szerinti összeget (2. § (2) bekezdés).

A 3. § (1) bekezdése szerint a munkadíj 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, 10 és 100 millió Ft között ehhez hozzájön a 10 millió Ft feletti rész 3%-a, 100 millió Ft felett pedig a 100 millió Ft feletti rész 1%-a. Számítási példa: 4 millió Ft pertárgyérték esetén 200 000 Ft; 30 millió Ft esetén 500 000 Ft + 600 000 Ft, azaz 1 100 000 Ft.

Amennyiben a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj óránként a kirendelt ügyvédi óradíj kétszerese, de összesen legalább annak ötszöröse (3. § (2) bekezdés). A kirendelt ügyvédi óradíj 2026-ban 7 000 Ft, így ez óránként 14 000 Ft, legalább 35 000 Ft. A munkadíjat eljárási szakaszonként külön kell megállapítani; másodfokon a fellebbezésben vitatott összeget kell alapul venni (3. § (4) bekezdés).

Mérsékelheti a bíróság?

Igen, de csak kérelemre és indokolt esetben: a bíróság az érvényesített joggal összefüggésben nem álló, szükségtelenül vagy aránytalan mértékben felszámított munkadíjat mérsékelheti, és döntését részletesen indokolni köteles (rendelet 4. § (1) bekezdés). A megbízási szerződés szerinti munkadíjat 50%-nál nagyobb mértékben nem mérsékelheti, kivéve, amennyiben az kirívóan eltúlzott és ellentétes a piaci viszonyokkal vagy a józan ésszel (4. § (2) bekezdés). A 10 millió Ft alatti pertárgyértékre a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint számított munkadíj nem mérsékelhető (4. § (3) bekezdés). Kérelemre, indokolt esetben a bíróság a 3. § szerinti munkadíjat magasabb összegben is megállapíthatja (4. § (6) bekezdés).

Mi a helyzet az általános forgalmi adóval?

A 3. § szerinti munkadíj az áfát nem tartalmazza; azt a díj összegén felül kell felszámítani (rendelet 5. § (1) bekezdés). A megbízási szerződés szerinti munkadíjnál az áfát a megbízási szerződésben foglaltak alapján kell figyelembe venni (5. § (2) bekezdés).

Miért térhet el a megtérített összeg a fizetett díjtól?

A bíróság perköltségről szóló döntése a perben álló felek egymás közötti viszonyát rendezi. Az ügyfél és ügyvédje közötti díjfizetési kötelezettséget ezzel szemben a megbízási szerződés határozza meg. Amennyiben a bíróság részleges pernyertesség vagy mérséklés miatt kevesebbet állapít meg, a különbözet nem az ellenfelet terheli.

Mely eljárásokra vonatkozik a rendelet?

A rendeletet a hatálybalépése (2025. február 8.) napján vagy azt követően benyújtott keresetlevél vagy eljárás megindítása iránti kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni (7. §). A korábban indult perekben a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet az irányadó.

A perindítás illetékét a díjkalkulátor „Peres illeték” füle számolja ki a per tárgyának értéke alapján; a peres képviseletről a Peres képviselet oldalon tájékozódhat.

A cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül jogi tanácsadásnak. Időállapot: 2026. október.