Versenytilalmi megállapodás: mit enged a Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszűnése után?

A munkaviszony megszűnése után a volt munkavállaló főszabály szerint szabadon helyezkedhet el, akár a korábbi munkáltató versenytársánál is, vagy indíthat saját vállalkozást ugyanabban az ágazatban. A munkáltató ezt csak versenytilalmi megállapodással korlátozhatja, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: „Mt.”) 228. §-ában meghatározott keretek között. Ez a cikk mindkét fél szemszögéből összefoglalja, mit enged és mit követel meg a törvény.

Mire és meddig szólhat a tilalom?

Az Mt. 228. § (1) bekezdése szerint a felek megállapodása alapján a munkavállaló „legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig” nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

A törvény tehát időbeli felső határt szab: két évnél hosszabb tilalom nem köthető ki. A tilalom tartalmát – például a tevékenységi kört, a földrajzi területet vagy az érintett ügyfélkört – a feleknek érdemes a megállapodásban pontosan körülírni, hogy utóbb ne legyen vita arról, mi tilos és mi nem.

Mennyi ellenérték jár a munkavállalónak?

A tilalom nem ingyenes. Az Mt. 228. § (2) bekezdése szerint a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet, amelynek meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.

A törvény alsó határt is szab: az ellenérték „a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada”. Számítási példa: havi 900 000 Ft alapbér és kétéves tilalom esetén az ellenérték a két évre összesen legalább 7 200 000 Ft (900 000 Ft × 24 hónap ÷ 3). Ez a törvényi minimum; a „megfelelő” ellenérték a fenti szempontok szerint ennél magasabb is lehet.

Milyen formában kell megkötni?

A versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni (Mt. 228. § (3) bekezdés). Ezen túl a 228. § külön formai követelményt nem ír elő.

Mikor léphet vissza a munkavállaló?

Az Mt. 228. § (4) bekezdése szerint a munkavállaló elállhat a megállapodástól, amennyiben munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással, az Mt. 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg. Erre akkor kerülhet sor, amennyiben a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ilyen esetben a munkavállaló nem marad a versenytilalom kötöttségében.

Mi történik, amennyiben a munkáltató személye megváltozik?

A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak (Mt. 228. § (5) bekezdés). A megállapodás tehát nem szűnik meg pusztán azért, mert a vállalkozást más veszi át.

Kiköthető kötbér?

Igen. A tilalom megszegésének esetére a felek kötbért köthetnek ki; erre az Mt. 228. § (6) bekezdése szerint a Polgári Törvénykönyv 6:186–189. §-a irányadó.

Mire érdemes figyelni aláírás előtt?

• Tartam: legfeljebb két év a munkaviszony megszűnésétől.
• A tilalom tartalma: pontosan mely tevékenység, mely területen, mely ügyfélkör vagy versenytársak tekintetében tilos.
• Ellenérték: összesen legalább az azonos időszakra járó alapbér egyharmada; a megállapodásban érdemes rögzíteni a kifizetés ütemezését is.
• Írásbeliség: szóban kötött megállapodás nem felel meg a törvénynek.
• Kötbér: összege és esedékessége.

Vezető állású munkavállalóra és köztulajdonban álló munkáltatónál eltérő szabályok is vonatkozhatnak; ezeket ez a cikk nem tárgyalja.

A munkajogi ügyekről a Munkajog oldalon tájékozódhat; egy konkrét versenytilalmi megállapodás megkötéséhez vagy áttekintéséhez időpontot a kapcsolatfelvételi űrlapon lehet kérni.

A cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül jogi tanácsadásnak. Időállapot: 2026. október.