Követelés behajtása magyar adóssal szemben: amit a külföldi hitelezőnek tudnia kell

Külföldi vállalkozások gyakran szállítanak árut vagy nyújtanak szolgáltatást magyar partnernek. Ha a számla kiegyenlítetlen marad, a behajtás egy számukra ismeretlen eljárási rendben zajlik. Az alábbiakban összefoglalom a magyar követelésbehajtás fő lépéseit: a felszólítást, a fizetési meghagyásos eljárást, a peres utat és a végrehajtást, külön kitérve arra a feltételre, amely a külföldi hitelezőket különösen érinti.

Mielőtt eljárás indul: kamat, költségátalány, elévülés

Vállalkozások közötti szerződésben a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke. Idegen pénznemben meghatározott tartozásnál az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat az irányadó [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) 6:155. § (1) bekezdés].

Kereskedelmi ügyletből eredő fizetési késedelem esetén a hitelező emellett negyven eurónak megfelelő forintösszegű behajtási költségátalányra is jogosult, amelyet a késedelem bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelhet [a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. § (1)–(2) bekezdés]. Az adós nem köteles megfizetni, amennyiben késedelmét kimenti [3. § (3) bekezdés].

A követelések – amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik – öt év alatt évülnek el, és az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik [Ptk. 6:22. § (1)–(2) bekezdés]. Elévült követelés bírósági eljárásban főszabály szerint nem érvényesíthető [Ptk. 6:23. § (1) bekezdés].

Az eljárás előtt érdemes az adóst írásban, határidő tűzésével felszólítani. A felszólítás rögzíti a követelés összegét és jogcímét, és sok ügy már ebben a szakaszban rendeződik.

Fizetési meghagyás: a közjegyzői út

Magyarországon a pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető [a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: „Fmhtv.”) 3. § (1) bekezdés]. Az eljárás közjegyző előtt folyik. A hárommillió forintot meg nem haladó, kizárólag pénz fizetésére irányuló lejárt követelés főszabály szerint csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető, feltéve, hogy a feleknek van ismert belföldi kézbesítési címe, és a követelés nem tartozik a törvényi kivételek közé; harmincmillió forint felett pedig fizetési meghagyásnak nincs helye [Fmhtv. 3. § (2)–(3) bekezdés].

A közjegyző a meghagyást az adós meghallgatása nélkül bocsátja ki [Fmhtv. 26. § (1) bekezdés]. Az adós a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül ellentmondással élhet [Fmhtv. 28. § (1) bekezdés]. Amennyiben nem mond ellent, a meghagyás jogerőssé és végrehajthatóvá válik [Fmhtv. 27. § (1) bekezdés d) pont]; amennyiben ellentmond, az eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul [Fmhtv. 37. § (1) bekezdés].

A közjegyzői eljárási díj a követelés 3%-a, legalább 12 000 és legfeljebb 300 000 forint [Fmhtv. 45. § (1) bekezdés a) pont]. A várható költségeket a díjkalkulátorban számolhatja ki.

Külföldi hitelező: a belföldi kézbesítési cím feltétele

A fizetési meghagyásos eljárásnak van egy feltétele, amely a külföldi hitelezőket különösen érinti. Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe [Fmhtv. 3. § (4) bekezdés], és a belföldi kézbesítési címmel nem rendelkező jogosult kérelmét hiánypótlásra való felhívás nélkül vissza kell utasítani [Fmhtv. 15. § (1) bekezdés]. A jogosultnak az eljárás egész tartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy belföldi kézbesítési címe legyen [Fmhtv. 15. § (2) bekezdés].

Belföldi kézbesítési cím lehet a székhely és a képviselet is; a törvény a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletét és az EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepét tekinti képviseletnek [Fmhtv. 3. § (2) bekezdés a) pont, (6) bekezdés]. Hogy egy adott külföldi hitelező esetében melyik eljárás járható, azt a kérelem benyújtása előtt meg kell vizsgálni.

Az Európai Unión belüli, határon átnyúló ügyekben az európai fizetési meghagyásos eljárás is igénybe vehető; Magyarországon az európai fizetési meghagyás kibocsátására szintén a közjegyző rendelkezik hatáskörrel [Fmhtv. 59. § (1) bekezdés]. A kötelező fizetési meghagyás szabálya nem zárja ki a kis értékű követelések európai eljárásának igénybevételét sem [Fmhtv. 3. § (7) bekezdés].

Ha a vita bíróság elé kerül

Ellentmondás esetén a jogvitát bíróság bírálja el. A perben a szerződés, a megrendelések, a számlák, a teljesítést igazoló iratok és a felek levelezése döntő jelentőségű, ezért ezeket érdemes már a felszólítás előtt összegyűjteni. A peres eljárás menetéről a Peres képviselet oldalon olvashat.

Végrehajtás

Jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást a meghagyást kibocsátó közjegyző rendeli el [Fmhtv. 52. § (2) bekezdés]. Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a végrehajtási lap elektronikus közokiratként készül, és elektronikus úton jut el a végrehajtóhoz [Fmhtv. 53. § (1) bekezdés]. A végrehajtás költségét – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: „Vht.”) 34. § (1) bekezdés].

Miben tudok segíteni?

Külföldi hitelezőket angol nyelven is tájékoztatok és képviselek magyar adóssal szemben. Megvizsgálom a követelés jogalapját és elévülését, megírom a fizetési felszólítást, előterjesztem a fizetési meghagyás iránti kérelmet, ellentmondás esetén ellátom a peres képviseletet, és kérem a végrehajtás elrendelését. A szakterületről a Követeléskezelés és igényérvényesítés oldalon, a várható költségekről a díjkalkulátorban tájékozódhat.

A cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül jogi tanácsadásnak. Időállapot: 2026. október.