Követeléskezelés és igényérvényesítés
- ügyvédi fizetési felszólítás szerkesztése, a követelés jogalapjának és elévülésének előzetes vizsgálata
- fizetési meghagyásos eljárás megindítása és vitele, perré alakulás esetén a peres képviselet folytatása
- végrehajtási eljárás: a végrehajtási lap kiállításának kérelmezése a bíróságtól, illetve jogerős fizetési meghagyás esetén a közjegyzőtől, a végrehajtási eljárás teljes körű lebonyolítása
- hitelezői igény bejelentése, képviselet felszámolási és törvényességi felügyeleti eljárásban
Mikor kötelező fizetési meghagyással indítani
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szerint a pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. Van azonban egy sáv, ahol nincs választás: a kizárólag pénz fizetésére irányuló lejárt követelés, amelynek a perértékre vonatkozó szabályok szerint számított összege a hárommillió forintot nem haladja meg, csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető — feltéve, hogy a feleknek van ismert belföldi kézbesítési címük, és a követelés nem tartozik a törvényben felsorolt kivételek közé.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hárommillió forint alatt a közvetlenül benyújtott keresetlevelet a bíróság nem tárgyalja érdemben. Az eljárás közjegyző előtt folyik, és a közjegyző eljárása — mint polgári nemperes eljárás — a bíróság eljárásával azonos hatályú.
A követelés útja
Az első lépés annak vizsgálata, hogy a követelés jogalapja megáll-e, és hogy nem évült-e el. Ezt követi az ügyvédi felszólítás, amely sok esetben önmagában rendezi az ügyet, és amelynek elmaradása később a költségek viselésénél eshet latba.
Amennyiben a felszólítás eredménytelen, következik a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem. A kötelezett a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül élhet ellentmondással a közjegyzőnél. Amennyiben ellentmondás nem érkezik, a meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtható. Amennyiben érkezik, az eljárás perré alakul, és a képviseletet a bírósági szakaszban folytatom.
Jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást a közjegyző rendeli el végrehajtási lap kiállításával; bírósági határozat alapján a bíróság. Ezt követően az eljárást önálló bírósági végrehajtó foganatosítja.
A költségek szerkezete
A fizetési meghagyásos eljárásban — néhány kivételtől eltekintve — illetéket nem kell fizetni, hanem a közjegyzői eljárási díjat. Amennyiben az eljárás ellentmondás folytán perré alakul, a peres eljárásban már illetéket kell fizetni, az eljárási díj összegét azonban a peres eljárás illetékébe be kell számítani. Ez a szerkezet azért fontos, mert a fizetési meghagyás nem elvesztegetett lépés akkor sem, amennyiben a vita végül bíróság elé kerül.
Gyakori kérdések
Mennyi idő alatt lesz jogerős a fizetési meghagyás?
Amennyiben a kötelezett nem mond ellent, a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló tizenöt napos határidő eltelte után emelkedik jogerőre. A teljes időtartamot a kézbesítés sikeressége határozza meg.
Mi történik, amennyiben a kötelezett ellentmond?
Az eljárás perré alakul. Ilyenkor a jogvitát bíróság bírálja el, a fizetési meghagyás iránti kérelem pedig keresetlevélként szolgál a per alapjául.
Van-e értelme felszólítást küldeni, ha úgyis pereskedni fogunk?
Igen. A felszólítás rögzíti a követelés tartalmát és a teljesítési határidőt, dokumentálja a jóhiszemű rendezési kísérletet, és sok ügy ebben a szakaszban lezárul.