Fizetési meghagyás lépésről lépésre: határidők, díjak, ellentmondás, végrehajtás

A fizetési meghagyás közjegyző előtti, egyszerűsített eljárás a lejárt pénzkövetelések érvényesítésére. Amennyiben az adós nem mond ellent, a meghagyás bírósági tárgyalás nélkül válik jogerőssé és végrehajthatóvá. Az alábbiakban lépésről lépésre bemutatom, mikor indítható és mikor kötelező, mennyibe kerül, mit tehet az adós, és hogyan jut el az ügy a végrehajtásig.

1. Mikor indítható, és mikor kötelező?

A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés – a törvényi kivételekkel – fizetési meghagyás útján is érvényesíthető [a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: „Fmhtv.”) 3. § (1) bekezdés]. A követelésnek tehát pénzkövetelésnek és lejártnak kell lennie: a még nem esedékes tartozásra fizetési meghagyás nem kérhető.

A kizárólag pénz fizetésére irányuló lejárt követelés, amelynek összege a perérték számítására vonatkozó szabályok szerint a hárommillió forintot nem haladja meg, csak fizetési meghagyás útján vagy a polgári perrendtartás szerinti egyezségi kísérlet keretében érvényesíthető, feltéve, hogy a feleknek van ismert belföldi kézbesítési címe, és a követelés nem munkaviszonyból vagy más, a törvényben felsorolt jogviszonyból ered [Fmhtv. 3. § (2) bekezdés]. Ebben a sávban tehát a közvetlen perindítás főszabály szerint nem járható út.

Harmincmillió forint felett fizetési meghagyásnak nincs helye, ilyenkor a követelést perben kell érvényesíteni [Fmhtv. 3. § (3) bekezdés]. A kettő között a hitelező választhat: a fizetési meghagyás akkor célszerű, amennyiben a követelés jogalapja nem vitatott, és az adós várhatóan nem mond ellent.

2. A kérelem benyújtása

A kérelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus rendszerén, erre rendszeresített űrlapon lehet benyújtani, minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel [Fmhtv. 11. § (1)–(2) bekezdés]. A jogi személy és az elektronikus ügyintézésre kötelezett más személy kérelmét kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő [Fmhtv. 11. § (3) bekezdés].

A kérelemben pontosan meg kell határozni a feleket, a követelés jogcímét, a tőkeösszeget és a járulékokat, például a késedelmi kamatot. Ezek hibája hiánypótláshoz vagy a kérelem visszautasításához vezethet, ezért a benyújtás előtt érdemes összegyűjteni a szerződést, a számlákat, a teljesítést igazoló iratokat és a felszólítást.

3. Kibocsátás: a közjegyző nem vizsgálja a követelés megalapozottságát

Amennyiben a kérelem visszautasításának nincs helye és hiánypótlás sem szükséges, a közjegyző az adós meghallgatása nélkül bocsátja ki a fizetési meghagyást, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, elektronikus kérelem esetén három munkanapon belül [Fmhtv. 26. § (1) bekezdés].

A meghagyás felhívja az adóst, hogy a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt fizesse meg a követelést és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket [Fmhtv. 27. § (1) bekezdés c) pont]. A meghagyás azt is tartalmazza, hogy a közjegyző a követelés jogalapját és az azt alátámasztó tényeket érdemben nem vizsgálta [Fmhtv. 27. § (1) bekezdés d) pont]. Ezért a kérelem előtt a hitelező oldalán kell meggyőződni arról, hogy a követelés megáll: egy esetleges perben a bíróság már érdemben vizsgálja.

4. Az adós tizenöt napja

Az adós a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül ellentmondással élhet a közjegyzőnél [Fmhtv. 28. § (1) bekezdés]. Amennyiben az ellentmondás csak a meghagyás egy része ellen irányul, a nem érintett rész jogerőre emelkedik [Fmhtv. 28. § (2) bekezdés].

Nem minősül ellentmondásnak, amennyiben az adós csak fizetési halasztást vagy részletfizetést kér; ilyen kérelmet is kizárólag az ellentmondási határidőn belül lehet előterjeszteni [Fmhtv. 29. § (1) bekezdés].

Amennyiben az adós határidőben nem mond ellent, a meghagyás jogerőssé és végrehajthatóvá válik [Fmhtv. 27. § (1) bekezdés d) pont].

5. Ellentmondás esetén: perré alakulás

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán az eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul [Fmhtv. 37. § (1) bekezdés]. A közjegyző az ellentmondásról nyolc napon belül értesíti a hitelezőt [Fmhtv. 37. § (2) bekezdés], és egyúttal felhívja, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nyújtson be keresetet tartalmazó iratot a megjelölt bíróságon, és fizesse meg a kiegészítő illetéket [Fmhtv. 37. § (3) bekezdés].

Ez a határidő kulcsfontosságú: amennyiben a hitelező a keresetet tartalmazó iratot nem terjeszti elő, vagy az illetéket nem fizeti meg, a bíróság az eljárást hiánypótlási felhívás nélkül megszünteti [Fmhtv. 37. § (6) bekezdés]. Érdemes tehát a perre már a fizetési meghagyás benyújtásakor felkészülni.

6. Mennyibe kerül?

A közjegyzői eljárási díj a követelés 3%-a, de legalább 12 000 és legfeljebb 300 000 forint [Fmhtv. 45. § (1) bekezdés a) pont]. Néhány példa:

• 200 000 forintos követelésnél a díj 12 000 forint (a 3% ennél kevesebb lenne, ezért a legkisebb összeg az irányadó);
• 1 000 000 forintos követelésnél 30 000 forint;
• 15 000 000 forintos követelésnél 300 000 forint (a 3% több lenne, ezért a legnagyobb összeg az irányadó).

Perré alakulás esetén kiegészítő illetéket kell fizetni [Fmhtv. 37. § (3) bekezdés b) pont]. A végrehajtási kérelemért a díjalap 1%-a, de legalább 12 000 és legfeljebb 150 000 forint díj jár [Fmhtv. 55. § (1) bekezdés]. A várható költségeket a díjkalkulátorban számolhatja ki.

7. Végrehajtás

Amennyiben az adós a jogerős meghagyás ellenére sem fizet, a hitelező végrehajtási kérelmet nyújthat be, amelyet a meghagyást kibocsátó közjegyző bírál el [Fmhtv. 52. § (1)–(2) bekezdés]. A végrehajtási lap elektronikus közokiratként készül, és elektronikus úton jut el a bírósági végrehajtóhoz [Fmhtv. 53. § (1) bekezdés]. A végrehajtás költségét – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34. § (1) bekezdés].

Miben tudok segíteni?

Megvizsgálom a követelés jogalapját, összegét és elévülését, megírom az ügyvédi fizetési felszólítást, előterjesztem a fizetési meghagyás iránti kérelmet, ellentmondás esetén határidőben benyújtom a keresetet tartalmazó iratot és ellátom a peres képviseletet, végül kérem a végrehajtás elrendelését. A felszólításról az Ügyvédi fizetési felszólítás című cikkben, a szakterületről a Követeléskezelés és igényérvényesítés oldalon, a várható költségekről a díjkalkulátorban tájékozódhat.

A cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül jogi tanácsadásnak. Időállapot: 2026. október.