Ügyvédi fizetési felszólítás: mikor érdemes, mit tartalmazzon, mi történik utána?

Lejárt a számla, a partner nem fizet, és az emlékeztetők sem vezettek eredményre. Ilyenkor a következő lépés jellemzően az ügyvédi fizetési felszólítás. Az alábbiakban összefoglalom, milyen joghatásai vannak, mit nem tud elérni, mit kell tartalmaznia, és mi következik, amennyiben az adós nem fizet.

Kötelező-e felszólítást küldeni?

A fizetési meghagyásos eljárás szabályai nem írnak elő előzetes felszólítást, így a hitelező felszólítás nélkül is kérheti a fizetési meghagyás kibocsátását. A felszólításnak mégis több olyan joghatása van, amelyek miatt a gyakorlatban érdemes vele kezdeni.

Milyen joghatásai vannak?

Fizetési határidő. Amennyiben a felek a szerződésben nem határozták meg a fizetés idejét, a pénztartozást a fizetési felszólítás vagy a számla kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) 6:130. § (1) bekezdés]. Ilyen esetben a felszólítás teszi egyértelművé, mikortól esedékes a tartozás.

Késedelmi kamat. A késedelembe esés napjától késedelmi kamat jár. Mértéke főszabály szerint a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat [Ptk. 6:48. § (1) bekezdés], vállalkozások közötti szerződésben pedig ennek nyolc százalékponttal növelt értéke [Ptk. 6:155. § (1) bekezdés]. A felszólításban érdemes a kamat mértékét és kezdőnapját is feltüntetni.

Behajtási költségátalány. Vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletből eredő fizetési késedelem esetén a hitelező negyven eurónak megfelelő forintösszegre is jogosult. Ezt a késedelemtől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti; önkéntes teljesítés hiányában az esedékessége a teljesítésre való első felszólítás időpontja [a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. § (1)–(2) bekezdés]. A költségátalányt kizáró vagy negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis [3. § (5) bekezdés].

Perköltség. Amennyiben az alperes a perben a követelést védekezés nélkül elismeri, és a perre nem adott okot, a perköltségét a felperes téríti meg [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 86. § (1) bekezdés]. Az eredménytelen felszólítás dokumentálja, hogy az adósnak volt lehetősége per nélkül teljesíteni.

Amit a felszólítás nem tesz meg: az elévülést nem szakítja meg

A követelések főszabály szerint öt év alatt évülnek el [Ptk. 6:22. § (1) bekezdés]. Az elévülést a törvény szerint a tartozás elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése – amennyiben az jogerős érdemi határozattal zárul –, illetve a csődeljárásban történő bejelentés szakítja meg [Ptk. 6:25. § (1) bekezdés]. Az egyszerű fizetési felszólítás nincs a felsorolásban.

Amennyiben tehát az elévülés közeleg, a felszólításra nem szabad hagyatkozni: időben meg kell indítani a fizetési meghagyásos vagy a peres eljárást. Más a helyzet, amennyiben az adós a felszólításra válaszul írásban elismeri a tartozást, vagy részletfizetési megállapodást köt: ezek megszakítják az elévülést [Ptk. 6:25. § (1) bekezdés a)–b) pont].

Mit tartalmazzon a felszólítás?

• a hitelező és az adós pontos megnevezését és címét;
• a követelés jogcímét: a szerződést vagy megrendelést, a számla számát, kiállítását és esedékességét;
• a követelés összegét tételesen: tőke, késedelmi kamat (mértéke és kezdőnapja), vállalkozások között a behajtási költségátalány;
• a teljesítési határidőt és a fizetés módját, a bankszámlaszámmal;
• tárgyszerűen azt, hogy eredménytelenség esetén a hitelező fizetési meghagyásos vagy peres eljárást indít, és ennek költségei az adóst terhelhetik;
• mellékletként a számla vagy a szerződés másolatát.

A felszólítást igazolható módon, például tértivevényes levélben vagy olyan elektronikus úton érdemes megküldeni, amelynél a kézbesítés bizonyítható. Túlzott vagy nem megalapozott összeg követelése egy későbbi eljárásban a hitelező hátrányára is szolgálhat, ezért az összeget gondosan kell kiszámítani.

Mitől „ügyvédi” a felszólítás?

Az ügyvédi fizetési felszólítást a hitelező megbízásából eljáró ügyvéd küldi meg. Az elküldés előtt megvizsgálom a követelés jogalapját, összegét és elévülését, valamint azt, hogy a későbbi fizetési meghagyáshoz vagy perhez rendelkezésre állnak-e a szükséges iratok. A felszólításból az adós azt is látja, hogy a hitelező a jogi út megtételére felkészült.

Mi történik a felszólítás után?

• Az adós fizet: az ügy lezárul.
• Részletfizetést kér: a megállapodást írásba kell foglalni, a tartozás elismerésével és egyértelmű ütemezéssel. A tartozáselismerés után az adóst terheli annak bizonyítása, hogy a tartozás nem vagy kisebb összegben állt fenn [Ptk. 6:26. §].
• Vitatja a követelést: az érveit érdemben meg kell vizsgálni, és ennek alapján dönteni a folytatásról.
• Nem reagál: hárommillió forintig főszabály szerint fizetési meghagyással, harmincmillió forint felett perrel, a kettő között választás szerint folytatódik az ügy. A részleteket a Fizetési meghagyás lépésről lépésre című cikkben foglaltam össze.

Miben tudok segíteni?

Elkészítem és megküldöm az ügyvédi fizetési felszólítást, eredménytelenség esetén előterjesztem a fizetési meghagyás iránti kérelmet, ellátom a peres képviseletet, és kérem a végrehajtás elrendelését. A szakterületről a Követeléskezelés és igényérvényesítés oldalon, a várható költségekről a díjkalkulátorban tájékozódhat.

A cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül jogi tanácsadásnak. Időállapot: 2026. október.