Wekerle Plusz lakáshitel: feltételek, határidők és teendők az adásvételi szerződésnél

2026. október 28-án hatályba lépett a Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsönről szóló 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Rendelet”), amely az Otthon Start programot váltja fel. A Wekerle Plusz kölcsön fiatalok első lakásának megvásárlásához vagy építéséhez nyújtható, legfeljebb 50 millió forint összegben, legfeljebb 25 évre, új lakásnál legfeljebb 3%, használt lakásnál legfeljebb 5% fix ügyfélkamattal. Az alábbiakban bemutatom, ki igényelheti, milyen lakásra, milyen határidőkre kell figyelni, és mit érdemes az adásvételi szerződésben már az aláírás előtt rendezni.

1. Átmenet: meddig igényelhető még az Otthon Start?

A Wekerle Plusz kölcsön 2026. október 28-tól igényelhető. Az Otthon Start csak azoknak marad elérhető, akik az alábbi feltételekkel még november 15-ig benyújtják a kérelmüket; a kettő együtt nem vehető igénybe [Rendelet 9. §].

Október 28-tól Otthon Start-kérelem főszabály szerint nem nyújtható be. Kivételesen 2026. november 15-ig – jogvesztő határidőig – még benyújtható, amennyiben lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződést legkésőbb 2026. október 31-én megkötötték, építés esetén pedig az engedélyezési eljárás eddig az időpontig megindult, illetve az egyszerű bejelentés megtörtént [Rendelet 61. §, a 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet 33. §-a].

A Rendelet átmeneti szabálya szerint a korábbi Otthon Start-szabályokat a hatályvesztésük (2026. november 16.) után is azokra a kérelmekre kell alkalmazni, amelyeket a Rendelet kihirdetését követő 16. napot – azaz 2026. november 12-ét – megelőzően nyújtottak be [Rendelet 57. § (2) bekezdés, 58. §]. Mivel a két időpont nem esik egybe, azt javaslom, hogy aki még Otthon Starttal vásárol, a kérelmét legkésőbb november 11-ig adja be. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy 2026. november 15. vasárnapra esik, így a bankfiókokban a tényleges utolsó munkanap november 13., péntek.

2. Ki igényelheti?

A kölcsönt az a cselekvőképes személy igényelheti, aki a kérelem benyújtásakor betöltötte a 18. életévét, és még nem töltötte be a 45. életévét [Rendelet 2. § (1) bekezdés 4. pont]. Jogosult a magyar állampolgár, a Magyarországon három hónapnál hosszabb ideje tartózkodási jogot gyakorló EGT-polgár, a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és az elismert hontalan [Rendelet 4. § (1) bekezdés]. További feltételek:

• büntetlen előélet [Rendelet 6. §];
• köztartozás-mentesség a jogszabályi értékhatárig [Rendelet 7. §];
• a KHR-ben nyilvántartott tartozás hiánya, vagy annak legalább egy éve történt teljesítése [Rendelet 8. §];
• nincs más lakáscélú, államilag kamattámogatott kölcsön, és ilyet az igénylő a kamattámogatás ideje alatt nem is igényel [Rendelet 9. §];
• az elmúlt három évben a hatóság vagy a bíróság nem kötelezte lakáscélú támogatás visszafizetésére [Rendelet 10. §].

A kölcsön igénylőnként egyszer vehető igénybe, akkor is, ha a korábbit visszafizették [Rendelet 4. § (2) bekezdés]. Házastársak és élettársak csak közösen igényelhetik; ilyenkor mindkettejüknek meg kell felelniük a feltételeknek, és mindkettejüknek tulajdont kell szerezniük a lakásban [Rendelet 4. § (3)–(4) bekezdés, 13. § (1) bekezdés]. Adóstársként kizárólag az igénylő szülője vagy testvére vonható be, aki azonban a lakásban nem szerezhet tulajdont [Rendelet 4. § (5) bekezdés]. A Rendelet gyermekvállalásra, családi állapotra vagy társadalombiztosítási jogviszonyra nem ír elő feltételt. A hitelképességről a bank dönt, ezt a hatóság nem bírálhatja felül [Rendelet 3. § (6) bekezdés].

3. Ki számít első lakásszerzőnek?

Főszabály szerint az, akinek sem a kérelem benyújtásakor, sem korábban nem volt lakásban legalább 50%-os tulajdoni hányada; házastársak, élettársak ugyanazon lakásban fennálló hányadait össze kell számítani [Rendelet 11. § (1) bekezdés]. A korábbi tulajdon nem kizáró ok, amennyiben a lakás értéke nem haladja, illetve nem haladta meg a 30 millió forintot, a lakást lebontották, vagy az igénylő jogszabályon alapuló haszonélvezettel terhelten szerezte meg, és a haszonélvező ma is ott lakik [Rendelet 11. § (2) bekezdés]. A 30 millió forintos értéket 90 napnál nem régebbi értékbecsléssel vagy – eladott lakásnál – az adásvételi szerződéssel kell igazolni [Rendelet 11. § (3) bekezdés].

4. Milyen lakásra vehető fel?

Magyarországon fekvő lakás, egylakásos lakóépület, tanya vagy birtokközpont vásárlására vagy építésére, amely megfelel a lakhatási feltételeknek [Rendelet 1. § (2) bekezdés, 18. §]. A vételár társasházi lakásnál legfeljebb bruttó 100 millió, családi háznál, tanyánál, birtokközpontnál legfeljebb bruttó 150 millió forint lehet [Rendelet 14. § (2) bekezdés], a négyzetméterár pedig – a hasznos alapterületre vetítve – legfeljebb bruttó 1,5 millió forint [Rendelet 15. § (1) bekezdés]. A hasznos alapterületbe az erkély, loggia, terasz csak 50%-kal számít, a gépkocsitároló és a pinceszinti helyiség pedig nem számít bele [Rendelet 2. § (1) bekezdés 7. pont]. A vételár legfeljebb 20%-kal térhet el a bank által megállapított forgalmi értéktől [Rendelet 14. § (4) bekezdés].

Nem vásárolható a kölcsönből haszonélvezettel terhelt lakás, és főszabály szerint résztulajdon sem [Rendelet 13. § (2) bekezdés]. Kivétel, amennyiben a vevő osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban egy lakás kizárólagos használatát szerzi meg – ezt például közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt használati megállapodással kell igazolni –, illetve amennyiben öröklött tulajdoni hányadához vásárolja meg a fennmaradó hányadot, és így kizárólagos tulajdonossá válik [Rendelet 13. § (3) és (5) bekezdés].

Az eladó nem lehet a vevő közeli hozzátartozója vagy élettársa; amennyiben az eladó cég, abban a vevőnek nem lehet részesedése, és a tulajdonosa sem lehet a vevő közeli hozzátartozója [Rendelet 12. § (1) bekezdés]. Az öröklött hányad kiegészítésére ez a tilalom nem vonatkozik [Rendelet 13. § (4) bekezdés a) pont].

Új lakásnak csak az újonnan épített, használatbavételi engedéllyel rendelkező lakás minősül, és vásárlás esetén csak akkor, amennyiben azt gazdálkodó szervezet értékesítési céllal építette, és első alkalommal természetes személynek adja el [Rendelet 2. § (1) bekezdés 13. pont, 17. § (1) bekezdés]. Minden más lakás használtnak számít, amelyre a magasabb, 5%-os kamatplafon vonatkozik.

5. A kölcsön feltételei

• összeg: legfeljebb 50 millió forint; futamidő: legfeljebb 25 év [Rendelet 31. §];
• az ügyfél által fizetendő kamat: új lakásnál legfeljebb 3%, használt lakásnál legfeljebb 5% [Rendelet 32. §];
• önerő: legalább 10%, kivéve megfelelő pótfedezet esetén [Rendelet 35. §];
• banki díjak: az igényléssel és folyósítással összefüggésben összesen legfeljebb 30 000 forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díján felül; előtörlesztésnél legfeljebb az előtörlesztett összeg 1%-a [Rendelet 40. § (1) és (3) bekezdés];
• bírálati határidő: vásárlásnál 30 nap, építésnél 60 nap, a hiánypótlás idején felül [Rendelet 42. § (1)–(2) bekezdés].

6. Határidők és az adásvételi szerződés

Vásárlás esetén a kölcsönkérelmet az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül kell benyújtani [Rendelet 41. § (1) bekezdés a) pont]. Új lakásnál a kérelemhez a földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződést és a széljegyzett tulajdonjog- vagy vevőijog-bejegyzési kérelmet is csatolni kell [Rendelet 17. § (2) bekezdés].

A kölcsönből fizetett vételárrészt a bank közvetlenül az eladó által megjelölt számlára utalja [Rendelet 21. § (2) bekezdés]. A folyósítás akkor kezdhető meg, amikor a vevő a saját erejét már kifizette, egy esetleges piaci kiegészítő hitelt pedig a bank legkorábban azzal egyidejűleg folyósíthatja [Rendelet 47. § (6) bekezdés, 48. § (1) bekezdés]. Ebből a szerződés szempontjából a következők adódnak:

• a fizetési ütemezésben a foglaló és a saját erő megelőzi a hitelből fizetett részt, a hitelrész esedékessége pedig a banki bírálati és folyósítási időhöz igazodik;
• a szerződésnek rendeznie kell, mi történik, amennyiben a bank a kölcsönt nem hagyja jóvá (például elállási jog vagy bontó feltétel), különben a foglaló sorsa vitás lehet;
• a hasznos alapterületet és a négyzetméterárat érdemes az aláírás előtt kiszámítani, mert az 1,5 millió forintos plafon túllépése a jogosultságot zárja ki;
• a vételár biztonságát ügyvédi letét is szolgálhatja (lásd az Ügyvédi letét ingatlan adásvételnél című cikket).

7. Kötelezettségek a vásárlás után

A vevőnek a folyósítást követő 180 napon belül lakóhelyet kell létesítenie a lakásban [Rendelet 19. § (1) bekezdés], és öt évig életvitelszerűen ott kell laknia [Rendelet 20. § (1) bekezdés]. Ez idő alatt a lakás használata harmadik személynek nem engedhető át, azon használati vagy haszonélvezeti jog nem alapítható [Rendelet 20. § (5) bekezdés], és a lakás lakáscéltól eltérően nem hasznosítható [Rendelet 26. § (1) bekezdés]. A Rendelet kivételt enged például indokolt munkavállalás miatt legfeljebb két évre, tanulmányok, gyógykezelés vagy közeli hozzátartozó ápolása esetén [Rendelet 20. § (3) bekezdés].

A kötelezettségek biztosítására a lakásra öt évre az állam javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre, a kölcsönösszeg 20%-ának erejéig [Rendelet 28. § (1) bekezdés]; emellett a bank javára is jelzálogjog és tilalom terheli a lakást a futamidő végéig [Rendelet 29. §]. Az elidegenítést, a lakóhely megváltozását vagy a használat átengedését 30 napon belül be kell jelenteni a kormányhivatalnak [Rendelet 51. § (2) bekezdés].

8. Mi történik, amennyiben a feltételek nem teljesülnek?

Amennyiben a lakást az öt év alatt eladják, bérbe adják vagy a vevő nem lakik benne, a kamattámogatás megszűnik, a kölcsön piaci kamatozásúvá válik, és a már igénybe vett kamattámogatást a jegybanki alapkamat + 5 százalékpont kamattal növelten vissza kell fizetni [Rendelet 50. § (1) bekezdés, 51. § (1) és (3) bekezdés]. A visszafizetésre a kormányhivatal méltányosságból részletfizetést, különösen indokolt esetben legfeljebb öt évre fizetési halasztást engedélyezhet; a kérelmet a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani [Rendelet 52. § (1) és (4) bekezdés].

Amennyiben a bank a kölcsönkérelmet elutasítja, az igénylő az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül a kormányhivataltól kérheti annak megállapítását, hogy megfelelt a feltételeknek [Rendelet 45. § (2) bekezdés].

Miben tudok segíteni?

Elkészítem és ellenjegyzem az adásvételi szerződést úgy, hogy a vételár ütemezése, a finanszírozási feltétel és a hasznos alapterület a Wekerle Plusz feltételeihez igazodjon; ellátom az ügyvédi letétet és a földhivatali eljárást; előkészítem az osztatlan közös tulajdonban szükséges használati megállapodást, illetve az öröklött hányad megvásárlásának szerződését; segítek a jogosultsági feltételek és a korábbi tulajdon értékelésében. Amennyiben később visszafizetési kötelezettség merül fel, képviselem a kormányhivatal előtti eljárásban és a méltányossági kérelemben is. Az ingatlan adásvétel menetéről az Ingatlanjog és ingatlan adásvétel oldalon olvashat, a várható ügyvédi díjat a díjkalkulátorban tekintheti meg.

A cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti a bank tájékoztatását a hitelképességről. A Wekerle Plusz Program további elemeiről (például lakástakarék, energetikai felújítás) ez a cikk nem szól, azokat a Rendelet nem szabályozza. Időállapot: 2026. október 29.